Görög szokás: A menyasszony a cipője talpára fel írja  a hajadon barátnői keresztnevét mielőtt táncba megy. Akinek a legjobban megkopik a neve a menyasszonytánc alatt, az megy férjhez a legközelebb.

Valami régi, valami új, valami kölcsön és valami kék: A kék általában a harisnyakötő, a régi lehet családi ékszer, fátyol, az új a cipő vagy a ruha, ha nem kölcsönzött a kölcsönkapott pedig általában szintén a barátnőtől kapott ékszer, kiegészítő. Minden tárgynak szimbolikus jelentése van.  Régi: az eddigi életet az Új pedig az eljövendőt képviseli. A kölcsönkapott a barátság, szeretet szimbóluma a kék pedig a hűségé.

Csokordobás: Kedves szokás, hogy az esküvőn a szertartás után a hajadon lányok csoportba gyűlnek, majd pedig a menyasszony hátradobja a csokrát. Aki elkapja, az lesz a következő, aki férjhez megy a társaságból.
Természetesen létezik szokás a következő nősülő férfi vendég kiválasztására is. A vőlegény látványos keretek között húzza le immár feleségéről a harisnyakötőt, ő ezt dobja hátra az összegyűlt legényemberek közé.

Menyasszonyi ruha: A menyasszony soha nem varrhatja saját ruháját, mert a babona szerint annyi könnyet fog hullatni amennyi öltéssel a ruhát varrta. Szintén balszerencsét hoz ha a vőlegény a menyasszonyt az esküvő előtt meglátja menyasszonyi ruhába.

Küszöb: A szokás szerint a vőlegény átemeli nejét a küszöbön.  A babona szerint az ártó szellemek a küszöb alatt bújnak meg, s azzal, hogy a vőlegény átemeli nejét a küszöbön, a szellemek nem tudják meg hogy két ember lépett be a házba.

Rizsszórás: A templomból, a házasságkötő teremből kifelé jövet szokás, hogy a barátok, barátnők rizzsel hintik meg az ifjú párt. Ez a szokás eredetileg a bőséges gyermekáldást  jelképezi ma azonban egyre gyakrabban kapcsolják össze az anyagi gyarapodással is.

Tortavágás: Az este egyik legünnepélyesebb pillanata a menyasszonyi torta felvágása. Ehhez is számtalan szokás fűződik. Babonások figyelni szokták, ilyenkor kinek a keze van felül, mert az lesz az úr a háznál.

Aprópénzsöprés: Sok helyen ezt nevezik menyecsketáncnak. Az ifjú pár első közös háztartási feladata. Ilyenkor a zenekar elkezdi játszani a Söprik a pápai utcát című örökzöldet, a vendégek és a vőfély aprópénzt szór a  földre, a vőlegény kap egy lapátot a menyasszony egy seprűt és az a feladatuk, hogy összetakarítsák a leszórt aprópénzt.

A menyasszony ültetése: Hosszabb menyasszonytáncnál, vagy ha éppen állapotos a menyasszony szokták alkalmazni a menyasszonyültetést. Ilyenkor egy-egy vendég bedobott pénz után felkiált, hogy ül a menyasszony, a zene megáll, a táncparkettre egy széket  tolnak, s egy-két percig ültetik az ifjú feleséget, hogy erőt gyűjthessen a tánc folytatásához.

Álmenyasszony: A vőlegény megtévesztésére vezetik elő a kikéréskor vagy a menyasszonyvitel előtt. Mindegyik esetben a valódi menyasszony átadását előzi meg, hiszen ez a vőlegény próbára tétele: megismeri-e párját. Az álmenyasszonyok lehetnek öreg asszonyok. fiatal kislányok esetleg lánynak öltözött legények, vagy egy letakart ismeretlen.

Lakodalmas kalács: A lakodalom csemegéje, egyúttal jelképes süteménye. A nemegyszer félasztalnyi  alapterületű fonott kalácsba ágakat szúrnak amelyeket tésztával, gyümölccsel, olykor gyertyával, papírdísszel, mézeskalács bábbal ékesítenek. A kalácsot a menyasszony házától ünnepélyes menetben a vőlegény házához szállítják. Többnyire specialista munkája. Nagy anyagi ráfordítást igényel elkészítését gyakran a keresztszülők, a násznagy vagy a nyoszolyóasszony vállalja. A kalácsból a násznép minden tagja kap. A lakodalmi kalács díszei voltaképpen termékenységi szimbólumok.

Násznagy: Házassági tanú, a házasságkötés egyik fő tisztviselője. Rendszerint közeli rokon esetleg a család jó barátja általában vagyonos személy. A lánykérés és az eljegyzés alkalmával ő a szóvivő, az elhangzott házassági ígéretek tanúja, a lakodalomban a fontosabb szertartásos cselekmények vezetője.

Kásapénz: Lakodalmi vendégek ajándéka a gazdasszonynak . A lakodalmi főétkezés régebben általában tejbekásával zárult. Ennek feltálalásakor a lakodalom éjszakáján a gazdasszony a násznép tagjaitól kásapénzt gyűjtött tréfás formában.  Kezét vastagon bepólyálva jajveszékelve lépett a terembe, és nagykanalat nyújtott vendégek elé. A kíséretében lévő vőfély versben panaszolja el, hogy a kása keverése közben az asszony megégette a kezét, és a gyógyításhoz pénzre van szüksége. A kásapénz gyűjtése azután is fennmaradt, hogy az étlapról lekerült a kásaétel.

Galambröptetés: A galambok a béke, a szeretet és az egyetértés szimbólumai. Amikor egy esküvőn a szertartás után galambok szálnak fel, ez jelképezi az eljövendő békés, szeretetteljes közös életet.

Esküvői gyertyák: Az esküvői szertartás egyik legünnepélyesebb pillanata a gyertyagyújtás. Ekkor általában két gyertyával közösen gyújtotok meg egy harmadikat, ez szimbolizálja az eljövendő közös életet. Ehhez az alkalomhoz rendelhettek külön névre szóló egyedi gyertyákat amelynek a közösen meggyújtott darabját eltehetitek emlékbe, és a házassági évfordulón ismét meggyújthatjátok.